ParkHotelTáltos

Látnivalók Egerben

 

eger_1.jpgAz ország egyik legszebb barokk városa az ezeréves püspöki székhely (ma érseki központ), lakói dicsõ történelmi múltjára, értékes mûemlékegyütteseire lehetnek büszkék.

Líceum: 

Az Eszterházy téren található a késõbarokk stílusban épült Líceum tekintélyes épülete, melyet a XVIII. század végén egyetem céljából építtetett Eszterházy Károly gróf, s ahol ma fõiskola mûködik. A Líceum elsõ emeletén tekinthetõ meg az országszerte híres egyházmegyei könyvtár, ahol számos régi kódex, kézirat, s a Magyarországon fellelhetõ egyetlen eredeti Mozart-levél is látható. Az épület tornyában mûködõ Csillagászati Múzeum és "Specula" periszkóp szintén kuriózumnak számít.

Bazilika:

Eger egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb ztemploma, a Bazilika. Hild József tervei szerint 1831-1837 között épült Pyker érsek megrendelésére. A fõszékesegyház elötti téren álló szobrok Marco Casagrande alkotásai. A Bazilika orgonáját a XIX. század végén a salzburgi Moser cég szállította. Fõszezonban mindennap a déli órákban orgona-bemutatót hallhatnak a betérõ érdeklkõdõk.

Érsekkert:

A Tárkányi utcán haladva jutunk el az Érsekkerthez. A mintegy 22 hold kiterjedésû parkot Eszterházy püspök idejében építették, a közepén található szökõkutat 2000-ben avatták fel. A francia parképítõ mûvészet hagyományait õrzõ park 1919 óta közkert. Délnyugati sarkában futball-és teniszpályákat, valamint a stadiont találjuk.

eger_2.jpg

Termál- és élményfürdõ:

A patakparton sétálva eljuthatunk a Klapka utcába. A Petõfi téren találjuk az egri termál-és élményfürdõt. A melegvizes strand hat szabadtéri és egy részben fedett medencével várja a látogatókat. Egert 1976-ban országos jelentõségû gyógyhellyé nyilvánították. A természetes forrásokból naponta több ezer köbméter víz tör elõ.

A termálfürdõ mellett találjuk a Török fürdõt. Vize a mozgásszervi megbetegedésekre, a nõgyógyászati panaszokra és a gerincoszlop betegségeire kedvezõ hatással van. Ha egy kicsit tovább sétálunk, a Frank Tivadar utcán láthatjuk a Bitskey Aladár olimpikonról elnevezett fedett uszodát, melynek tervezõje Makovecz Imre.

Fazola-kapu:

A Kossuth Lajos utcában bal oldalon láthatjuk a Ferencesek templomát, jobb oldalon a Nagypréposti palotát. A Kossuth Lajos utca 9. sz. alatt áll a megyeháza épülete, ahol Fazola Henrik egyedülállóan szép kovácsoltvas kapuját csodálhatja meg a látogató; az udvarban, a volt börtönépületben pedig a XVIII-XIX. század hangulatát idézõ várostörténeti kiállítást és a megye sporttörténetének kiállítását tekinthetik meg az érdeklõdõk.

Egri vár:

A Dózsa György térrõl már látható Vár bejárata. A Várban a Kazamata, a Hõsök terme, a történeti és idõszakos kiállítás (a Gótikus Palotában), a Képtár, a Romkert, Gárdonyi Géza sírja, az Ispotály pince, a Panoptikum, az Éremverde kínál változatos idõtöltést gyerekeknek, felnõtteknek egyaránt. A belépõjegyek váltásakor tárlatvezetés kérhetõ több nyelven.

Gárdonyi-ház:

A Vár északi (vagy hátsó)bejáratától ötven méterre tekinthetõ meg az Egri csillagok regény írójának, Gárdonyi Gézának az emlékháza.

Minaret:

A Minaret Európa legészakibb török korból származó emlékmûve. Az építmény 14 szög alaprajzú és 40 méter magas. A faragott homokkõbõl épült torony viszonylag jó állapotban vészelte át az évszázadokat. Magas törzsén belül 97 csigalépcsõfok vezet fel a körerkélyre, amelyet vaskorlát övez. A csodálatos panorámáért érdemes megküzdeni a csigalépcsõkkel.

eger_3.jpg

Dobó tér:

Dobó tér Eger legegységesebb, legzártabb tere. Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Stróbl Alajos alkotásai a fõtéren állítanak emlékmûvet az 1552-es többszörös török túlerõvel szembeni dicsõséges gyõzelemnek. A török 40-50 ezer fõs hadseregével kb.2000 fõs várnép nézett szembe. Dobó István és maroknyi csapata felesküdött a vár védelmére, és arra, hogy a végsõkig kitartanak. A közel negyven napos ostrom után a török sereg elvonult a vár alól. A felvidék kapujának tartott erõd védõinek, az egri hõsöknek ekkor sikerült megállítani a hódító oszmán sereget. A várat a török csak 1596-ban tudta elfoglalni, amikor már zsoldosok védték.

Az Eger-patak egykor megyehatár volt Heves és Borsod vármegye között, szabályozása elõtt többször is elárasztotta a várost. Egyes feltételezések szerint a város a nevét a patak mellett még ma is honos égerfáról kapta.

Minorita templom:

A Dobó téren emelkedik Közép-Európa egyik legszebb és egyedi templombelsõvel rendelkezõ barokk temploma, a Minorita templom. Mindennap 11.00,15.00 és 18.00-kor harangjáték hallható a templomból. Ha szemben állunk a templommal jobbra található a városháza eklektikus épülete.

Rác templom:

A Széchenyi utca északi végén, egy kis dombon áll a különleges atmoszférával rendelkezõ Görögkeleti vagy Szerb templom. Egykori plébániaházában ma Vitkovics Mihály szerb költõ emlékszobája és Kepes György magyar mûvész kiállítása tekinthetõ meg. Kepes György a vizuális mûvészetek XX. századi történetének kiemelkedõ fontosságú képviselõje. A kiállításon több mint 200 mûve (festmények, fotók, fotogramok, tervek, vázlatok) mutatja be sokrétû életmûvét, melyet gazdag dokumentációs anyag egészít ki.

Ciszterek temploma:

A Széchenyi utca 15.sz.alatt található a Ciszterek temploma. A sétáló fõutcán a vendégeket sok-sok kávézó-, sörözõ- és cukrászdaterasz csalogatja, amelyek valamelyikén érdemes egy kicsit megpihenni.

Érseki palota:

Széchenyi utca 5. sz. alatt található az Érseki palota, ami 1740-tõl az egri érsek rezidenciája. Ebben az épületben található az Érseki Gyûjteményi Központ kiállítása, ahol értékes egyházi kincseket õriznek. A kiállított tárgyak a XVIII. és XIX. század ötvös- és textilmûvészetének remekei: szentségtartók, kelyhek, ereklyetartók, miseruhák, palástok. Különösen értékesek az Erdõdy Gábor egri püspök személyéhez kapcsolódó tárgyak, amelyeket Mária Teréziától kapott ajándékba. A palást, amely ugyancsak a királynõ ajándéka volt, arról nevezetes, hogy az ajándékozót abban koronázták királynõvé.

Szépasszony-völgy:

A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével. A völgy nevéhez legendák sora fûzõdik. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a ?Szépasszony" az õsvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennõje. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen. A földmûvesek egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri villa kikapós szép asszonyáról kapta nevét a völgy. A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelmûen a név eredete, mint ahogy az elsõ pincék építésének ideje sem.

A pincéket az Eger határában több száz méter vastagságban megtalálható vulkanikus eredetû riolittufába vágták, mely kiválóan alakítható. További elõnye, hogy benne a bor állandó, 10-15 °C-os hõmérsékleten tartható az esztendõ minden szakában. Emellett a pincében élõ mohák és a nemespenész sajátos atmoszférát teremtenek, kellemes illatuk elõsegíti a bor érlelõdését, zamatának kialakulását.

 

 



Bezár

Szeretnék információkat kapni hírlevelükből!

Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe: