-
Főoldal
-
Miért a Park Hotel Táltos?
Szállásaink
-
Étkeztetés
Rendezvények
-
Sportolási lehetőségek
Kikapcsolódás
Fényképgaléria
A 781 m magas Bél-kõ lábánál, egy erdõs-ligetes emelkedésen fakadó forrás (Háromkút) mellett található Magyarország egyedüli épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, amely 1232-ben épült. Az egri egyházmegye tulajdonában lévõ Háromkútról (Trium Fontium) nevezett és a Boldogságos Szûz tiszteletére szentelt ciszterci apátságot az 1232. május 16-án keltezett alapítólevél tanúsága szerint II. Kilit egri püspök alapította. II. Kilit Bél nemzetségbõl származott, és a középkorban Bélháromkútnak nevezett apátságot alighanem családi monostornak szánta.
Anyaapátsága a III. Béla király által alapított (1184) pilisi (pilisszentkereszti) ciszterci monostor volt. A monostor, amely a templom mellett állt, már korábban megépült. A késõ román stílusban épült templomot a 14-15. században gótikus stílusban átépítették. A nyeregtetõs, háromhajós és kereszthajós templom torony nélkül épült. Nyugati, fõhomlokzatán nyílik a nagyméretû, bélletes kapu a fõhajón, afölött található a rózsaablak, a jobb oldali mellékhajóba pedig a laikus testvérek bejárata nyílik. Keleti végéhez a 18. században kontytetõs, barokk sekrestyeházat építettek.
A mai berendezés barokk, a középkori berendezés ugyanis elpusztult. A templomhoz délrõl kapcsolódott az emeletes kolostor, amelynek ma már csak némileg fölfalazott alapfalai láthatók. A kerengõ hosszúkás. A déli kereszthajó nyugati falában látható az elfalazott könyvtárfülke, ahol kivehetõ az egykori polcok helye. A sekrestye melletti helyiség volt a káptalanterem, mellette a fogadóterem, a sarkon pedig a nagy szerzetesi munkaterem, amelyben a forrást találjuk. Ennek vizét csatornán keresztül vezették az udvaron épült kútházba. A déli szárnyon a melegedõ és a konyha között volt az ebédlõ (refektórium). A templomtól délkeletre, hajdani erdészházban kiállítás mutatja be a kolostor történetét, és egy hajdan itt mûködött kõedénygyár legszebb termékeit.
A temploma nemzetközileg is elismert mûemléki és történeti nevezetesség. Védõszentjeként a Nagyboldogazzsonyt tartják számon.